szombat, május 25

anya


Anya nagyon kérlek ne hagyj magamra.
Anya nagyon félek.

Anya mióta nagyapa és nagymama meghaltak abban a robbanásban én hat fiúval feküdtem le és talán egy hetedikbe vagyok szerelmes.

Anya amikor megkaptuk a hírt hogy apa eltűnt iránban én Beus fürdőszobájában fetrengtem a kövön és attól rettegtem hogy túladagoltam magam.

Anya ha te is elmész nem tudom hogy mi lesz velem. Fel tudok kelni reggel és át tudom venni a futártól és  meg tudom enni a reggelimet és le tudok menni a megállóba és fel tudok szállni a páncélbuszba és el tudok menni a suliba és ki tudom fizetni a takarítót és el tudom végezni a társadalmi munkát és edzésekre is el tudok menni de mit csináljak tök egyedül abban az üres lakásban ahonnan mindenki még a nagy eszmék is meghalnak vagy eltűnnek vagy csak elrepülnek a drónok hátán a háborúba – és aztán anya, fogadjunk hogy te se jössz vissza soha többé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése