lolita

Ma végre rá tudtam venni J-t, hogy jöjjön el az üzembe és iratkozzon át társadalmi munkára hozzánk. Én nem tudom megérteni, néha olyan furcsán viselkedik. Azt hittem ujjongani fog erre csak fintorgott meg idegeskedett meg fel alá mászkált a folyosón és motyogott maga elé, én meg elkezdtem kb győzködni arról hogy mennyire jó anya üzemében dolgozni mintha erről bárkit is győzködni kéne, mintha nem lennének kilométeres várólisták. Nem értem.
Megkérdeztem tőle, hogy jobban szeret a hármasban konzervdobozokat pakolni miközben tizenöt kamera figyeli hogy nem tesz-e zsebre véletlenül egy paradicsomos szardíniát? Kap ott egyáltalán rendes ellátást vacsorát egészségbiztosítást fogászati kezelést és a többit amit anyám biztosít?
Erre azt mondta hogy neki az a lényeg hogy közel legyen az emberekhez de szerintem nem mondott igazat, mert én voltam ott és csináltam amit neki is csinálnia kell, és a raktárvezetőn kívül más emberrel ugyan nem találkoztam. És amúgy is nagyon rosszul esett h nem esik le ennek a baromnak h csak azt akarom h ott üljön mellettem délutánonként, hát ezt így külön ki kellett volna neki fejteni, v miafasz?
Végül persze beadta a derekát.
Közben veszekedtünk egy jót a Lolita-ügyön is. Én mondtam neki, hogy ha tehetném elmennék a  népszavazásra és igennel szavaznék és nagyon remélem hogy felszerelik a mi társasházunkat is belső kamerákkal.
Joon még mindig fortyogott és azt mondta hogy az nem emberhez méltó, hogy valakit a lakása ajtajáig mindenhol figyeljenek a kamerák mert a rendőrségnek kellene megoldania a polgárok védelmét.
De hát nem oldja meg, mondtam.
Hát épp ez a baj, nem arra kellene a pénzt költeni hogy belesnek az embereke életébe, hanem kiszűrni a társadalmilag veszélyes elemeket és börtönbe csukni őket. Nagyon ideges volt. A fűtőtesten ült és úgy püfölte a kezével hogy csak úgy zengett a folyosó.
A bűnözőket nem lehet kiszűrni kamerák nélkül mondtam neki.
Hát eddig valahogy megoldották az emberek, morogta, de erre azt feleltem hogy könnyen beszél, mert nem az ő tizenkét éves kishúgát erőszakolták meg és aztán vágták el a torkát a saját lépcsőházukban miközben a család mit sem sejtve két méterrel arrébb vacsorázott.
Ez valóban iszonyú de Lolitán nem segített volna ha még néhány kamera is figyeli az  eseményeket közölte J és belevágta a sarkát a radiátorba.
Lehet hogy mondjuk életben maradt volna mert időben megjelennek a zsaruk, feleltem és nagyon dühös voltam, de ebben a pillanatban megjelent Tepsi bácsi és ráüvöltött Joonra hogy szálljon le onnan és ne vágja tönkre a cirkot mert ki kell fizetnie, ha bármi baja lesz.
Látod Joon milyen gyorsan ideért Tepsi bácsi a kamerák segítségével, akartam mondani de végül nem mondtam semmit, mert J olyan mérges volt hogy jobbnak láttam kicsit befogni a szám.